Tom, mindek�zben m�r a g�zped�lt taposta, ezernyi gondolattal a fej�ben. Alig n�zte az �tsz�li kreszt�bl�kat, csak hajtott a c�l fel�. Majd mikor leparkolt a kiszemelt h�z el�tt, elsz�molt t�zig �s ment becsengetni. Nem kellett sokat v�rnia, az ajt� kit�rult el�tte.

-         Tom? Te mit keresel itt? Reggel m�r mindent megbesz�lt�nk.

-         Nem mindent. �s neked is szia. V�ltozott a terv. Besz�lhetn�nk kicsit?

-         Most is azt csin�ljuk.

-         Dia… az, hogy az arcod fel�t l�tom a szinte r�snyire nyitott ajt�b�l, az nem el�g. Bemehetek vagy kij�ssz?

-         Gyere – egy lemond� s�hajjal t�rta elfogadhat�an sz�lesre az ajt�t a n� �s beengedte rajta Mr. S�rm-ot. Ahogy bel�pett Tom, szinte elakadt a l�legzete is. Tal�n az ilyenek miatt nem lenne ill� csak �gy be�ll�tani h�vatlanul m�sokhoz. Ha Tom szemsz�g�b�l n�zz�k a helyzetet, akkor mostant�l csak h�vatlanul j�n ide. Hogy mit is l�tott? Dia csak egy lenge kis h�l�ingben �llt az ajt� mellett. Mintha csak sz�m�tott volna Tom �rkez�s�re, pedig nem… nagyon nem.

-         Van itt rajtunk k�v�l valaki? – nyelt egyet Tom, mag�ban rem�lve, hogy ezt l�thatatlanul tette.

-         Mert nekem akarsz esni? – h�zta fel az egyik szem�ld�k�t a n�. Na m�g egy kis kac�r mosoly hi�nyzik �s a k�rd�s v�lasz lesz.

-         �gy �rtem zavarok e? – utalgat.

-         Te mindig zavarsz. Mi�ta elv�ltak �tjaink az �ta. M�g a gondolatod is irrit�l.

-         Ennyire az�rt csak nem. – l�p hozz� k�zelebb – mi tasz�t bennem annyira? – kis vigyor is megjelent az arc�n.

-         M�g egy l�p�s Tom �s a k�rt besz�lget�sedb�l nem lesz semmi. – figyelmezteti.

-         Akkor m�r t�nyleg nem besz�lgetn�nk. – h�zta sz�lesebbre a vigyor�t.

-         Mi�rt is j�tt�l? – l�pett el el�le Dia �s beljebb ment a h�zban. Az ilyen viselked�se Di�nak, valami�rt mindig is vonzotta Tomot.

-         Sandy miatt.

-         � most hol van?

-         N�lam.

-         Nem hoztad el? – emelte meg a hangj�t.

-         Nem. De elmondom mi�rt…

-         Nagyon aj�nlom, hogy komoly indok legyen!

-         Az. Voltunk Davidn�l, aki bejelentette, hogy �zsi�ba megy�nk…

-         Menjetek. – von v�llat.

-         Sandy is vel�nk j�n.

-         � nem megy! Mondtam, hogy hozd haza!

-         K�l�n k�rik, hogy � is j�jj�n, ha m�r ilyen sz�pen bevonult a k�ztudatba. �g�rem, vigy�zok r�, am�gy meg Sandy akar j�nni. Megk�rdeztem.

-         �n csak a legjobbakat akarom a l�nyunknak, �s ez nem az! Nem akarom, hogy ennyi id�sen a m�dia r�gja sz�t szeg�nyt. �s benned sem b�zok!

-         K�r, pedig Sandy szeret velem lenni.

-         Mindig is szerette a norm�list�l elt�r� dolgokat… �s valljuk be te sem vagy norm�lis. M�g sz�p, hogy szeret n�lad lenni…

-         M�g miel�tt megs�rt�d�m, megpr�b�lom ezt b�knak venni.

-         Hajajjj, el�g sokat tudn�k neked b�kolni.

-         K�sz�n�m, ennyi is el�g lesz. Az eg�m t�lf�nyez�s�re nincs sz�ks�g. �gy is kiv�l�an csillog. – emelte mellkas�ig tiltakoz�sk�pp a kezeit. Viszont �rezte, hogy m�g mindig nem gy�zte meg a n�t. – Akkor Sandy j�n. �n el�re sz�ltam, csak ez�rt j�ttem, hogy ne akkor tudd meg, mikor m�r nincs ebben az orsz�gban.

-         Ki mondta, hogy elengedtem veled? – h�zta v�szesen fel a szem�ld�keit.

-         H�t gondoltam arra hajlott a dolog…

-         Egy�ltal�n nem!

-         Mondd el, mit tegyek az�rt, hogy velem lehessen az �ton!

-         Hozd haza. – k�m�letlen hangon v�gta Tomhoz.

-         Sz�val azt mondod te megb�zhat�bb vagy mint �n? Nem tudom kit�l sz�k�tt meg!

-         Ne mer�szelj felel�ss�gre vonni!

-         �n? Ugyan… te is j�ssz vel�nk! – jelenti ki.

-         Tess�k? – lep�d�tt meg. – nem leszek veled egy l�gt�rbe Kaulitz �s am�gy is dolgoznom kell, am�g meg itt vagyok a suli is j� lenne, ha menne Sandyn�l, ha m�r ilyen j�lelk�en be�rattad, b�r nem tudom, hogyan siker�lt �tjelentkez�s n�lk�l. �s m�g csak pap�rok sem voltak n�lad, nem?

-         Ez had maradjon az �n titkom, de p�r kell� dolog, megvolt Sandy t�sk�j�ban. Am�gy meg ennyi szabadnapot te is kivehetsz, k�rp�tollak minden elvesztett fill�r�rt.

-         Minek n�zel te engem? Nem vesztegethetsz meg.

-         Csak egy kis ingyen utat aj�nlok fel neked �s a l�nyunknak! Mi�rt olyan nagy baj ez?

-         Soroljam? Sandy iskol�s �s oda k�ne j�rnia. H�nyszor volt suliban, mi�ta be�rattad? Egyszer? K�tszer? Nem hiszem, hogy t�l sokszor! A nagy gondoskod� apa, ugye? De arra nem figyel, hogy a l�nya nem mag�ntanul� �s nem az utaz�s �let val� neki, hiszen gyerek! Di�k!

-         �n megyek be a suliba �s elint�zem a dolgot. Kik�rem az anyagot, ami kell neki �s eltud �gy j�nni �s, hogy nyugodt l�gy te is gyere, �s akkor l�tod, hogy j� kezekben van a l�nyunk.

-         Ha ott vagyok, akkor m�r r�gt�n jobb kezekben lesz, az biztos.

-         Nos akkor? Hogy d�nt�tt�l? – k�v�ncsi szemek, amik manipul�lni pr�b�lj�k a n�t.

-         Rendben. Elmegyek. De k�l�n szoba!

-         Meg se fordult a fejemben m�s lehet�s�g – adja az �rtatlan elm�j�t.

-         Egy percig se gondoltam, hogy Tom Kaulitznak dughatn�kja lesz. – kiss� ironikus.

-         Hogy besz�lsz? – n�z r� meglepetten, de �szbekapott, kinek is mondja ezt �s azonnal v�r�s �rnyalatban t�nd�kl�tt a feje.

-         Azt hiszem j� hat�ssal van r�d Sandy. – nevetett fel Dia. Tal�n mi�ta itt van �s �jra besz�l Tommal, ez az els�, amit a f�rfi is l�t.