Pain of Love 1. rész

-Ma kora reggel az utcán rátámadtak a híres német rock sztárra Bill Kaulitz-ra... az énekesnek a sokkon kívül más baja nem esett... -mondta a híradóban a férfi.

- Na, bumm...úgy kell neki. -mondtam és kikapcsoltam a TV-t.

- Jajj Aida! Ne légy már ilyen. -mondta a nővérem.

- Hát, de most nincs igazam Leila? -kérdeztem "felháborodva".

- De. -forgatta meg a szemeit Leila. -És mi lesz ma a program?

- Hát én még 2-3 helyre elküldöm az önéletrajzomat...hátha felvesznek. -álltam fel a kanapéról.

- Jó...és utánna?

- Utánna? Elemhetünk mondjuk moziba vagy vásárolni. Mit szólsz? -kérdeztem már a gépem felöl miközben a munkára való jelentkezésemet küldtem el.

- Benne vagyok. De én most elmegyek tusolni...aztán majd mehetsz. -mondta Leila és már csak a lépteit hallottam a fürdőszoba felé. Elküldtem a jelentkezéseimet és bementem a szobámba ruhát keresgélni. Leilával ketten élünk egy kis Hamburgi kertesházban mivel a szüleink elválltak és édesanyánk 3éve elhunyt így csak ketten éldegélünk a nagyvilágban. Apánkkal tartjuk a kapcsoltatot és sokszor meglátogat minket, meg néha mi is őt.Ő egy gitárboltba dolgozik és játszik is a hangszeren, minket is megtanított. Leilával nagyon jól megértjük egymást és az a 2év körkülömbség nem is nagyon látszik rajtunk...jól kijövünk és mindent megbeszélünk egymással. Leila egy divatcégnél dolgozik mint titkárnő én meg jelenleg még állást keresek.

- Aida! Mehetsz! -hallottam a nővérem hangját.

- Megyek! -indultam a fürdőszobába kezemben a ruhákkal és egy törülközővel. Letusoltam majd felvettem a farmert, egy pánt nélküli fehér flitteres felsőt..egy kis laza sminket feldobtam magamra a hajamat pedig kivasaltam. Már nyár eleje van és egész jó idő így egy fehér pántos magassarkú szandált vettem fel. Ahogy kiléptem Leila már a konyhában a púltnál üllt és várt.

- Olálá! De csini valaki! -állt fel Leila. Rajta egy világos farmer egy fekete magassarkú és egy pink nyakbaakasztós felső volt.

- Köszönöm de te sem panszkodhatsz! -kacsintottam rá.

- Köszi...kinek a kocsiával megyünk? -kérdezte.

- Hát az enyémmel! -kapta le gyorsan a kocsikulcsom és már indultam is kifelé. Májusban, azaz a múlthónapban kaptam meg a jogsimat végre. Apukámtól hogy legyen mire használnom a jogsimat egy Audi A7-est kaptam ajándékba. Imádom az én kis feketeségemet. Beülltünk az autóba és elindultunk a pláza felé. Közben a kocsiban szólt a zene és minden hír azzal kezdődött hogy a rocksztárra rátámadtak. -Hát így jár az aki úgy öltözködik mint ő-gondoltam magamban és leparkoltam a plázánál. Kiszálltunk, beriasztottam a kocsit majd beléptünk az épületbe. Elsőnek egy cipősboltot vettünk célba...általában mindig itt vásárolunk és az eladó is kedves. Majd jött a következő egy ruhás majd egy ékszeres majd megint egy cipős bolt. Volt már vagy 5szatyor nálunk de azért még egy furdőruhás boltba is benéztünk. Jön a nyár és nincs egy normális fürdőruhánk.

- Tudok segíteni? -jött oda az eladó -aki egy férfi volt- miután látta hogy nagyon válogatunk.

- Igen. Az újságukban láttunk egy nagyon jó fürdőruhát. -mondta Leila.

- Az volt a címlapon.- mondtam.

- Áhh! Igen...hátul a második sor jobbról....a szatyrokat nyugottan rakják le a pulthoz. -mosolygott ránk az eladó. Miután leraktuk a szatyrokat elindultunk hátra ahol tényleg ott volt az a fürdőruha amit láttunk. Én egy narancssárga alapon fekete mintásat, Leila pedig egy pink alapon fekete mintásat próbált fel. A mérete az pont jó volt így megvettük ezeket és mentünk is tovább. Még vagy 5boltba bementünk majd kimentünk a plázából és beraktuk a szatyrokat a csomagtartóba és elindultunk haza.

- Hjajj....én éhes lettem. -tettem le a szatyrokat a kanapéra és levettem a cipőmet.

- Én is. -tette le Leila is. -Rendeljünk pizzát?

- Oké. -mondtam és töltöttem magamnak egy pohár ásványvizet.

- Nekem is légyszí! -mondta Leila miközben a pizzás számát pötyögte be a telefonba. Én csak bólintottam és neki is töltöttem.

- Tessék. -adtam át neki a poharat miután letette a poharat.

- Köszi. 5perc és hozzák. -kortyolt bele a vízbe.

- Addig én megnézem hogy válszolt-e bárki is a jelentkezésemre. -mondtam és bementem a szobámba. megnéztam az e-mail-eimet és csodák-csodájára az Univer Music-tól kaptam egy levelet. -Jé...már vagy 1hónapja írtam nekik-gondoltam magamban. Rákattintottam a kis boritékra és elolvastam a levelet. Miközben olvastam nem hittem a szememnek. Felpattantam a székből és ugrálva mentem ki a szobámból.

- Ezazzz!!! -sikítottam.

- Na...mi történt? -kérdezte Leila.

- Visszaírtak, és meghallgatásre hívtak! -ugráltam még mindig.

- Jajj de jó...de hova?

- Hát az Univer Music-hoz!

- De jó! -ugrált velem a nővérem, s csengetett a pizzást. Kinyitottam az ajtót és kifizettem a futárt majd leülltünk enni.

- Jajj..el sem hiszem hogy visszaírtak. -mondtam s beleharaptam a pizzába.

- Én sem...de minek is jelentkeztél oda? -kérdezte Leila.

- Hát igazából titkárnőnek de azt írta hogy azt az állást már betöltötték de egy másikra behívnak interjúra.

- És nem írták hogy mi az a másik? -kérdezte.

- De. Személyi aszisztens. -feleltem és egy másik pizzaszeletet vettem a kezembe. A pizza hamar elfogyott és Lailának be kellett mennie dolgozni így egyedül maradtam és volt időm egy kicsit készülődni holnapra...ruha, beszéd stb. Kiraktam a ruhámat majd bedőltem az ágyba és elaludtam.