10. rész

Este már mindenki útra kész volt mire Viki Gusztávot kérte meg hogy rendezze le neki a DVD lejátszót. Istenem, de édes volt mikor oda állt és közölte, hogy ö nem akar kárt tenni benne, még ha ismeri is. Végül az én kis titkos akcióm sikerül! A DVD elromlott! Most büszke vagyok magamra.

-          Gond van Gust? – jelentem meg ártatlanul, de magamban titkon büszke voltam a tettemre. Micsoda lángész vagyok!

-          Ha leszámítjuk,  hogy a lejátszóból folyik a jégkrém és nem reagál semmire sem akkor kijelenthetem semmi. – fura fejjel nézett rám. – hát persze hogy van gond! – villámló szemekkel nézett rám.

-          Most mit boncolgatsz a szemeddel?! Én tettem? – szinte magam előtt láttam a tökéletes alakításomat. Bravúros ugye?

-          De te adtad Hellnek a fagyit! –mérges szemek. Aztán rájött hogy mit mondott. – Kinyírom az a kölyköt! És téged is!

-          Hé! Hé! – Viki elém állt, hogy védjen a kis Kuka elől. Bezzeg ilyenkor megtalálja a hangját. Egy azért most tudatosult bennem. Viki képes volt megvédeni. Ez már azt hiszem jelent valamit. Vagy nem?- Figyelj. Az nem Tom hibája hogy a kissrác rosszalkodott. Ő csak jó fej akart lenni. Nyugi majd vesztek másikat oké?

-          Oké- lágyult meg Gustav. Nocsak… Ez nem jelent jót. Nem fog az én kiszemelt csajomra rámászni! A csajom szent és sérthetetlen! – Végül is már úgyis régi volt…

-          Na, látod! – mosolyodott el Viki is. Majd kicsit elszontyolodott. – De most akkor hol fogok filmet nézni?

-          Oh! – kapva kaptam az alkalmon és jelentkeztem. Még jó hogy nekem csúcs modern szobám van. Remélem ezzel a gesztussal már közelebb kerültem a szívéhez vagy legalább is megdobbantottam azt! – Használd az én szobámban lévőt. Ott nyugodtan elnyúlhatsz az ágyon és nem kell a kanapén nyomorognod.

-          Ez nagyon kedves tőled, de nem akarok tolakodni. Akkor olvasok újságot meg nézek itt tv-t. Nem kel belőlem olyan nagy gondot csinálni.

-          Ugyan már! Dehogy vagy gond! Kifejezetten szeretném- mosoly. – na menj nyugodtan fel… oké?

-          Tom! Gyere már!- a franc! Muszáj mindig mindenkinek sürgetnie?! Az eszem megáll! Kitekerem Bill nyakát! Esküszöm, ennek nagyon kell egy csaj! Akkor legalább le lesz foglalva a szája!

-          Megyek egy perc! – kiabáltam vissza majd ismét visszafordultam Viki felé. Meg is lepődtem a következő percben, mert lábujjhegyre állt és egy finom puszit kaptam az arcomra. Egek! Menten felfalom! Legszívesebben most ráugranék és bevágnám neki!

-          Vigyázz magadra nagyfiú – mosolygott édesen. – Na menj már! –kilökdösött az ajtón persze finoman és integetett a kocsi után. Egész úton csak az a puszi járt az agyamban. Na, jó nem a puszi, hanem ő. És éreztem a tököm is erősen Vikire reagál. Olyan finom illata van és a bőre… mennyeien puha…

-          Hé mi a baj haver? Nagyon el vagy merengve a saját kis világodba. Csak nem rá gondolsz?- egy értelmes kérdés a mi kis hajvasalós fanunktól. Rajongók! Nézzétek csak meg! Nézzetek meg egy Georg képet! Hát nem értelmes egy kérdés? Hát de! Köszönöm te nagy kan hogy nem az idegesítő énedet vetted most elő!

-          De. Ma különösen szép volt, de olyat érzek amit még soha! Mi ez?

Viki szemszöge:

Ma mielőtt a srácok elmentek volna a díjátadóra megkértem Gusztávot, hogy mutassa meg a DVD-jük hogyan is működik. Jó be kell valljam, tudom hogy működik de nem akarok baj azzal hogy elrontom. Jobb inkább megelőzni a dolgokat, mint a rossz dolog következzen be!

-          Gond van Gust? – váratlanul a semmiből megjelent Tom.

-          Ha leszámítjuk,  hogy a lejátszóból folyik a jégkrém és nem reagál semmire sem akkor kijelenthetem semmi. – fura fejjel nézett rá. – hát persze hogy van gond! – villámló szemekkel nézett.

-          Most mit boncolgatsz a szemeddel?! Én tettem? – ártatlanul védekezett a fonatos. Most kifejezetten édes volt.

-          De te adtad Hellnek a fagyit! –mérges szemek. Aztán rájött hogy mit mondott. – Kinyírom az a kölyköt! És téged is!

-          Hé! Hé! –közéjük álltam. Nem kéne hogy szétszedjék egy ilyen semmiség miatt egymást- Figyelj. Az nem Tom hibája hogy a kissrác rosszalkodott. Ő csak jó fej akart lenni. Nyugi majd vesztek másikat oké?

-          Oké- lágyult meg Gustav.– Végül is már úgyis régi volt…

-          Na, látod! –győztesen elmosolyodtam. De kicsit el is szontyolodtam. – De most akkor hol fogok filmet nézni?

-          Oh! – Tom szinte majd lerohant– Használd az én szobámban lévőt. Ott nyugodtan elnyúlhatsz az ágyon és nem kell a kanapén nyomorognod.

-          Ez nagyon kedves tőled, de nem akarok tolakodni. Akkor olvasok újságot meg nézek itt tv-t. Nem kel belőlem olyan nagy gondot csinálni.

-          Ugyan már! Dehogy vagy gond! Kifejezetten szeretném- mosoly. – na menj nyugodtan fel… oké?

-          Tom! Gyere már!- Bill bekiabált.

-          Megyek egy perc! – kiabált vissza majd ismét visszafordult felém. Elmosolyodva adtam egy puszit az arcára amolyan búcsúként.

-          Vigyázz magadra nagyfiú – mosolyogtam édesen. – Na menj már! –kilökdöstem finoman az ajtón és integettem utánuk mikor elhajtottak. Előttem az este…