Aznap m�g elmentek v�s�rolni sz�ks�gesebb dolgokat. Az �lt�z�sn�l, m�r nem kellett seg�teni Sandynek, legal�bbis annyira… viszonylag norm�lisan fel tudott mag�t�l is �lt�zni. A k�zeli bev�s�rl�k�zpontba mentek. Nem kev�s v�s�rl� volt arra, �gy Tom nem egy test�rrel l�togatta meg ezt a helyet. B�rhova, ahova bementek, el�bb ki kellett �r�teni a l�togat�kt�l a boltot, majd �gy maguk�nak tudhatt�k a helyet, arra a p�r percre, m�g bekukkantottak, vagy v�s�roltak. M�r j�p�r helyen megszedt�k magukat, az �ket k�vet� test�r�k pedig cipelt�k a cuccok nagy r�sz�t.

-         A kirakatokban undor�t�, hogy ki van �rva mekkora le�rt�kel�sek vannak. Ennyire nem megy az �zlet. Szinte ord�t a felirat az �vegr�l. Tiszta h�lyes�g az eg�sz… meg aki ilyenbe v�s�rol, mert bed�l neki… - n�zte a hatalmas feliratokat, t�bbs�g�ben sz�mokat az �zletek �vegein, Tom.

-         De apa... te is ilyenbe v�s�rolt�l. Teh�t te is az vagy. – sz�rte le nagy okosan a l�nya.

-         Nekem ilyet nem mondhatsz! Am�g nevellek, �s eltartalak tisztelned kell!

-         Bocs hogy l�tezem…

-         Semmi baj... majd t�rlesztesz. – jelentette ki �s mentek tov�bb. Sandy n�m�n, m�gis sz�p szemeivel sz�r�n pillantott apj�ra, aki direkt nem n�zett r�, mintha tudn�, hogy ez a helyzet.

Szokatlan m�don nem nagyon sz�ltak egym�shoz az �ruh�zban, de tal�n jobban is tett�k, mivel felrobbantott�k volna egym�st. Az pedig nem hi�nyzik nekik �s persze egy c�mlap sem. �gy okosan, csendben, norm�lis ember m�dj�ra folytatt�k �tjukat. Kellett is m�g az a k�t ember mell�j�k. �gy cipelt�k haza a cuccokat, majd �sszepakoltak. 
 

-         Na minden megvan? – l�pett be l�ny�hoz Tom.

-         Igen minden. – b�lint a l�ny.

-         Akkor azt hiszem leellen�rz�m, miel�tt baj lenne bel�le.

-         Nem b�zol bennem… - sz�rte le a l�nya.

-         Eltal�ltad. – m�r n�zte is a b�r�nd�t az apja, amiben benne volt a p�rna, meg a j�t�kai a l�nynak. – nem �gy kell bepakolni! Ezekkel nem kezdesz semmit!

-         Dehogynem! A bab�k az�rt mert kell nekem t�rsas�g akkorra, mikor ti anyuval veszekedtek, a p�rna meg hogy ne halljam…

-         Mi�rt veszekedn�nk?

-         A sz�l�k azt szoktak nem?

-         Nem tudom, mi�rt gondolod �gy…

-         H�t ez�rt vagytok k�l�n, nem?

-         Ez bonyolult…

-         Mintha mondtam volna m�r, hogy ezt nem szeretem. – szemet sz�k�tve n�zett apj�ra.

Tom nem v�laszolt ink�bb m�r erre, �s bepakolt l�ny�nak. Nem igaz�n szokta m�g meg, hogy �gy gondoskodik egy gyerekr�l. Hi�ba van m�r j� p�r napja ott n�la a l�nya, m�g teljesen nem tudta megszokni a felel�ss�get, hab�r �rezni m�r �rzi.

M�snap kor�n keltek, hogy ne k�ssenek a megbesz�lt id�ponttal. �pphogy csak �sszeszedte Sandyt, m�r be is �ltette az �rkez� els�t�t�tett ablak� szint�n fekete kocsiba. Az utols� csomagot pakolta be, mikor l�tta, hogy az egyik b�r�nd�n egy pl�ssny�l van. Megfogta �s besz�llt a kocsiba Sandy mell�, majd odaadta neki a pl�ss �llatk�t.

-         Apa! Deh�t � direkt volt ott. Oda �ltettem!

-         �n meg direkt hoztam be. Nem tudom, hogy ker�l egy ilyen hozz�d. Honnan van?

-         Te vetted. – jelentette ki egyszer�en a l�ny.

-         �n? Mikor? – h�zta fel a szem�ld�k�t.

-         Tegnap, mikor v�s�roltunk. Betettem a kos�rba. – �rtatlan aranyos szemek.

-         �rtem m�r mi�rt lett a sz�moltn�l 5 eur�val k�nnyebb a p�zt�rc�m...

-         Mert nagyon sz�molod mennyi van benne… - h�zta fel egyik szem�ld�k�t Georg.

-         Mostm�r fogom. – jelentette ki a fonatos.

-         J� tanuls�g. – vigyorodott el ikre is.

�t k�zben Dia is csatlakozott hozz�juk, majd �gy egy�tt mentek ki a rept�rre, ahol mag�nrep�l� v�rta �ket, felsz�ll�shoz k�szen. A sr�cok nem siettek. Ellenben Sandy nagy �lvezettel rohant a rep�l� fel�, csak sajnos nem j� ir�nyba.

-         Nem tudod kezelni a saj�t l�nyod. – jegyezte meg Dia

-         Dehogy nem! Nem �n futok, hanem �.

-         Igen? �s engeded, hogy ilyen messze menjen t�l�nk, �s ami a legjobb, hogy nem is j� ir�nyba? – szinte �gy hangzott az eg�sz, mintha apas�g ter�n pr�b�ra akarn� tenni Tomot.

-         Uhh, basszus t�nyleg. – n�zett nagyokat �s l�nya ut�n eredt.

-         Figyelmetlen. – cs�v�lta a fej�t a n�.

-         Annyira nem. A melleidet j�l megn�zte mag�nak. – mosolygott Gustav.

-         Sose v�ltozik. – n�zett egy nagy s�haj k�s�ret�ben a l�nya �s az ut�na fut� apja ut�n. Megmosolyogta, ahogy mindketten egyszerre szedik a l�bukat. – �s er�s – tette hozz� sz�lesebb mosolyra h�zva a sz�j�t �s elemezve l�nya apj�nak izmait, amit m�g ilyen t�vlatb�l is j�l lehetett l�tni. Ugyanis Tom most nem viselt inget csak egy f�rfitrik�t.

Tom, mikor be�rte Sandy-t, felkapta a karjaiba �s �gy fordult vele vissza. Sandynek kifejezetten tetszett, hogy az apja cipeli. Sokszor j�tszotta el p�r l�p�sen bel�l a l�nyt, aki el�jul apja karjaiban.

-         Ne sz�rakozz Sandy!

-         Nem sz�rakozok. – vigyorog. – a rajong�id is �gy fognak �juldozni nemde?

-         Bizony�ra, de elengedlek, ha te nem fejezed be.

-         De az f�jni fog.

-         Nembaj. Legal�bb meg�rzed a szeretetem.

-         Ahogy anya is mikor „elengedted”.

-         Hogy nem tudsz lesz�llni a t�m�r�l! Ki tudsz akasztani nagyon!

-         Akkor profi vagyok a szakm�mban. – b�szke fej.

-         Sz�val zuhanni akarsz… - �rtette arra, hogy mindj�rt ledobja.

-         Nem. – mondta �s amint oda�rtek, gyorsan meg�lelte az apj�t, szorosan a nyak�n�l. Tom nem kicsit meglep�d�tt rajta, de amint l�tta, hogy Dia �rt�keli a gesztust, hogy a l�nya ragaszkodik az apj�hoz, azonnal elmosolyodott �s ap�san megpaskolta a kisl�ny h�t�t.

Dia el�sz�r l�tta �gy a csal�dj�t. Igen a csal�dj�t. �desnek tal�lta �s megind�t�nak l�nya ragaszkod�s�t, m�g akkor is, ha direkt id�z�tett �gy. Az viszont biztos, hogy idegeneket, vagy ut�lt szem�lyeket nem igen �lelget a l�nya.