Pain of Love - 9. rész

Tom elmondta neki hogy miért mentem el. Bill ezen felhúzta magát és idegesen autóba pattant és David háza felé vette az irányt.

- Bill! -kiabált utánna Tom, de hasztalan volt. Bill elhajtott előtte és tudta hogy hova megy.Tom csak remélni tudta hogy nem fog csinálni öccse semmi hülyeséget. Bill amilyen gyorsan csak tudod úgy hajtott a manager háza felé. Tövig nyomta a gázpedált és az sem érdekelte ha radaroznak. Köd volt és a tegnapi eső miatt még egy-két helyen csúsztak az utak. Bill autójával egy vizes részre hajtott és a nagy sebesség miatt nem tudott időben fékezni és megpördült az autójával. Az énekes hirtelen elengedte a kormányt és becsapódott a szalagkorlátba, mely a nagy súlytol átszakadt és az autó az árokba zuhant. Az autó az oldalára borulva volt ott és Bill karja tele volt szilánkokkal melyek az ablakból törtek ki. Alig telt el pár perc Bill kinyitotta szemeit és a telefonját kezdte keresni. Miután megtalálta Tomot tárcsázta.

- Öcsi, hol vagy? -vette fel a telefont Tom.

- Tom. -mondta nehézkesen Bill.

- Mi történt Bill? Hol vagy? -kérdezte már szinte hisztérikusan Tom.

- A1-esen, David felé.... -kezdte el mondani Bill, de a vérveszteség miatt elájult és kiejtette kezéből a telefont.

- Bill! Bill!!! -kiabálta Tom, de nem kapott választ. Azonnal az autójába szállt és elindult az A1-esen David felé. Végig figyelte az utat hogy hol látja meg testvére autóját. Az árokban meglátott egy fekete autót és megállította az autóját. Felismerte. Testvére autója volt és azonnal hívta a mentőket. Elmondta hogy hol van és alig pár perc múlva meg is érkezdtek. Lementek a mentősök és kiszedték Billt az autóból. Egy hordágyra fektették és betették a mentőbe. Tom amikor meglátta Billt elsírta magát hisz sosem látta még ilyen állapotban a testvérét. Tom a mentő után hajtott és közben Aida-t hívta fel.

- Igen tessék? -szóltam bele a telefonba.

- Aida! -szólt bele sírva Tom.

- Mi a baj? -ülltem fel az ágyon.

- Bill. Elmondtam neki és Davidhezment de megcsúszott az úton és most viszik a kórházba.

- Úristen! melyikbe? -kérdeztem és már öltöztem is.

- A Szent Anne körházba. Tudod hogy hol van?

- Igen-igen. 5perc és ott vagyok. -tettem le a telefont.

- Mi történt? -kérdezte a konyhából Leila.

- Billt most viszik a kórházba. -öltöztem tovább.

- Veled megyek. -mondta és ő is öltözni kezdett. Miuzán készen lettünk beszálltunk Leila autójába hisz így nem voltam képes vezetni. Hamar odaértünk és a folyósón Tomot vettem észre. Ő meglátott minket és én felérohantam.

- Ugye nem? -kérdeztem könnyes szemekkel.

- Nem. Most vitték be a műtőbe 5perce. -mondta. Leültünk a műtővel szembe és csöndben vártuk hogy mi lesz. Percenként rohangált ki-be a nővérke és Tom egyre sápattab lett, akárcsak én. Eltelt fél óra és végre kijött az orvos.

- Önök Herr Kaulitz hozzátartozói? -kérdezte a doktor.

- Igen. -feleltük.

- A testvére vagyok.Mi van vele? -kérdezte Tom.

- Nyugodjanak meg kérem, Herr Kaulitz sok vért vesztett de egyáb nagy baja nem lett. Bár még altatásban van de ha gondolják bemehetnek hozzá. -mondta.

- Köszönjük. -mondtuk. A doki biccentett majd elment. Miután Billt bevittek egy külön kórterembe majd mi is bementünk hozzá. Bill ott feküdt az ágyon és az egész karja be volt kötve és a feje teteje is. Senki sem szólt a másikhoz csak ülltünk az ágyánál és vártuk hogy felébredjen. Már lement a nap is, de még mindig nem ébredt fel.

- Nyugodtan menjetek haza, maradok én itt. -mondta Tom.

- Nem Tom, neked haza kell menned. Szólj anyukátoknak és a többieknek is hogy mi történt és szedj össze pár cuccot Billnek. -mondtam.

- De...- én csak felvont szemöldökkel néztem rá. -Jó. De ha bármi van szólsz!

- Persze. -bólintottam majd Leila és Tom elmentek. Egyedül maradtam, vagyis Billel. Leülltem az ágyánál lévő székre és megfogtam a kezét.

- Sajnálom. -mondtam alig halhatóan, s közben a kezét simogattam. - Eddig nem mertem elmondani mert féltem magától az érzéstől, de szeretlek Bill. -néztem rá de nem mozdult. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon és követte azt a többi. Ekkor eszembe jutott az álmom, ugyan ezt álmottam. Fogtam a kazét és fejemet az ágy szélére tettem. Egy idő után álomba sírtam magam. Az álmomból a gépek heves pittyegése ébrsedztett fel. Megnyomtam az ágya feletti falon lévő riasztógombot és egy ügyeletes nővérke már jött is nyomában egy dokival.